Waldweib

Adrienne, 28, Kvinna, UngernSenast sedd: lördag eftermiddag

24265 spelade låtar sedan 20 apr 2011

589 Älskade låtar | 0 inlägg | 0 blandband | 1 hojtning

  • Lägg till som vän
  • Skicka ett meddelande
  • Hojta

Din musikaliska kompatibilitet med Waldweib är okänd

Skaffa din egen musikprofil

Senast spelade låtar

Hojtlåda

Lämna en kommentar. Logga in på Last.fm eller registrera dig.

Om mig

Kurvára akarok egy Tesla Model S-t.






Érdeklődési kör:

Környezetvédelem, fenntarthatóság

Önfenntartó, "Off grid" életmód, earthship, permakultúra

DIY

Buschcraft

Önművelés, autodidaktizmus

NES játékok, Amiga

Hogyan taposhatnék még nagyobb hatásfokkal a törékeny kis önérzetedbe, minél változatosabb szókinccsel. Mert ez köti le igazán a magamfajta tahókat.

A Szabad Mosógépszerelők Nagypáholyának titkos összeesküvése a keresztény egyház ellen.

Zene. Agresszív, gonosz, lendületes, erőteljes, minimalista, szenvedélyes, melankólikus, belevág a mindenkori hangulatomba, lelkiállapotomba. Éppen ezért néz ki a last.fm-em úgy, ahogy. Akinek nem tetszik, természetesen nyugodtan elmehet a picsába.

Satöbbi

Szeretem:

Szalonnát hagymával,

a könnyített pótkocsit,

a fizetett szabadságot,

hosszú, szőke hajú fiúkat (gyűjtöm őket),

és ha békén hagynak...


Nem szeretem:

Nem szeretem a nem szeretem részeket (ide valamiért mindig aránytalanul több karakter kerül...)

Embereket. (Büdösek, betegségeket terjesztenek, rossz a húsuk, és sokba kerül a tartásuk.)
Bővebben lásd lejjebb...

A tiszteletlenséget,

Célozgatást,

Ha elfogy a szesz,

Faszbúkot, hogy válogatás nélkül minden szart meg akarunk mutatni a nagyvilágnak. Kommunikáció ürügyén agyonszórakoztatjuk magunkat ezen a kék-fehér latrinán. Egyre csak ürítjük a végtermékeinket ebbe a virtuális pöcegödörbe, aztán (el)várjuk érte a jól megérdemelt hátbaveregetést. Ez különösen igaz az ott folytatott okoskodásra, mert miközben ugyanazt teszed, mint amiért másokat lenézel, komolyan azt hiszed, hogy felette állsz az egész fostengernek, pedig nem. Akkora mátrixot font köréd az egód, hogy egy valag piros pirula se lenne elég, hogy felébredj ebből a folyamatos önáltatásból. Vajon mennyire kell egyszerűnek, lenned ahhoz, hogy rákattints egy hatásvadász szalagcímre, azért hogy láss valami olcsó, primitív böszmeséget? (Amit ez az avétos, sunyi reklámeszköz természetesen csak akkor hajlandó felfedni, ha előtte továbbszaporítod, mint kurvák a trippert.) Összességében a balFaszbúk, mind az oldal szellemiségét, mind a felhasználók értelmi képességeit tekintve komoly érv a mizantrópia mellett.

Apropó bosszankodás. Nem tudok szó nélkül elmenni az új biciklis őrület mellett sem. Mondjuk még mindig ez a leghasznosabb mostanában látott új divat, amit megvásárolhatsz, jól mutat, lehet mutogatni a világhálón, aztán csá, mehet a szemétbe.

Felületes, áltudományos, neadjisten internetről összeollózott ismeretanyagon fundamentált, tettetett, hamis azonosságtudatú gitt-egyleteket.
Frusztrált, saját farkukba harapó mozgalmakat, kommunistákat, fasisztákat, feministákat, liberálisokat, csapszék mellett okosodott lokálpatriótákat, toprongyos rokkereket, egyéb szélsőséges, szarházi meggyőződéseket valló csoportosulásokat.

Más, erőtlen önkifejezési kísérleteket...
A gótik/szájber/díszpicsa ruhatáradat a többi flancos cúbehörrel. A szart hiába csomagolod be, az akkor is csak szar marad.

Pubertáskori, önkifejezés címen futó mindenemű öncsúfítást (nem érdekel, hogy szerinted szép)... Emberek, akiknek stílusuk van, csak ízlésük nincs.

Trúskodást, szubkulturális faszméregetést, azon a nevetséges alapon, hogy ki ismer minél több tökegyforma igénytelen, noname, antitálentum blekmetál zenekart.

Önsztároló senkiháziakat, akik fogalmam sincs merre lehettek, mikor az önkritikát osztották.

Mindenhol, mindenben értelmet keresőket. Ha nem tudsz élni, és az állandó ideologizálás szerfelett tolakodik a hétköznapjaidban és uralja azt.

Az élethez való defetista hozzállásodat, hallgatni miként hibáztatsz sztereotípiákat a saját kudarcaidért.

Ha nem bírlak követni, ha elvesztem a fonalat, ha a semmiről beszélsz, ha társaságban akaratlanul is magamra maradok. Ha mellőzöttnek érzem magam emiatt, ha észreveszed ezt és megpróbálsz szóra bírni, üres locsogásra serkenteni. (Tán sérti a füled a csend, félsz egyedül maradni önmagaddal, vagy azt hiszed, valami baj van?)

Végigkövetni miként tolakodtok egymás pszichikai terében, hogy elfoglaljatok egy koholt helyet egy látszólagos hierarchiában. Nem csak státuszszimbólumokkal, de a reggelig tartó jópofáskodással, sztorizgatással, verbális, nagypofájú hatalmaskodással és más filléres trükkökkel.

Az alázat hiányát, hogy tényleg képes vagy mindent gátlástalanul felhasználni, amitől többnek láttathatod magadat.

Ha az elismerés evidens, a negatív kritika viszont úgy pereg le rólad, mint kutyáról a víz.

A faragatlanságot, durva közeledést, széptevést, seggnyalást. A "jók a képeid, szép vagy, a barátod szerencsés" kaliberű átlátszó, roppant eredeti próbálkozásokat. Ha nem reflektálok rá még nagyképű picsa is vagyok, holott csak nem veszek részt az ostoba játékaidban, kezdve azzal hogy megpróbálsz hülyének nézni. De rendben legyek neked. Csak nem értem annyi nyitott lehetőség mellett miért mindig ezzel az olcsó, kezdetleges és bagatell szöveggel kell nyitni. A kellemes esztétikai megjelenés mellé nem jár ám alanyi jogon ész, gerinc, morál, jellem és bármi egyéb, amitől valóban szerencsésnek érezhetné magát az, aki a kezemet fogja.

Zenélési, rajzolási, éneklési stb. kényszert, főleg ha az orrom alá is dörgölöd a hozzá nemértésedet majd pislogva értetlenkedsz, ha nem esek hasra a produkciódtól... hidd el nekem, elég ha hallgatod vagy nézed nem kell csinálnod is, pláne, ha nem értesz hozzá.

Kapitalizmust, "Dolgozz, fogyassz, dögölj meg!", ellehetetlenített lehetőségeket, hogy kitörhess a húsdarálóból (Vagy csak túl töketlenek és gyávák vagyunk, hogy úgy istenigazából odabasszunk a rendszernek, és így berögzült habitusunknak ugyanúgy. Még ha csak egyéni szinten is...)

Az "ezotéria" gyűjtőfogalom alá tartozó elferdítések, féligazságok, és az egész mágikus, spirituális világ kisajátítása, kiárusítása és visszataszító, cukormázas pozitív értelmezésbe fordítása.

(Balgatag, hiszékeny, elfogult) politizálást.

Vallásnak álcázott pénzintézeteket, demokráciát, nyilvánvaló parasztvakítást, figyelemelterelő szemfényvesztések mögé bújtatott demagógiát,

Túlzásba vitt cinizmust sem. Van egy pont, amíg még szórakoztat, azon túl időpocsékolás, szükségtelen gyalázkodás, burkolt kivagyiság, gyengébbnek vélt alanyokon gyakorolni kívánt gyáva dominancia...

Az értelem és az érzelem széthangzását,

Negatív irányvonalú deviancia eszmei magasságra emelése; főleg ha egy (pszichés szempontból) légüres teret akarsz vele kitölteni,

Apátiát, érzelmi fásultságot, kényszeres magányt és a szombat esti fedettpályás távolbanézést,

Ha irritáló alanyok másznak az aurámba,

Zenei irányzatok, művészeti ágazatok saját ideákkal való feltöltése, a dolgok átértelmezése, kisajátítása. Főleg, ha ez egyéni szinten túl követőkre is talál és kisebb fajta tömegpszichózissá növi ki magát.

Magyarázkodást,

A fogyasztói társadalmat, jobban mondva szemléletet (Kell ezt bővebben kifejtenem?)

Hitetlenséget,

Materializmust,

Önállótlan, vegetatív lényeket,

Egyszerű emberi dolgok túlbonyolítása az önőszinteség és önismeret hiányában.

Agresszívan képedbe nyomuló marketinget, "jópofa" reklámokat, (Én is multinak lapátolom a szart és a magamfajtát is utálom.)

Öntudatlanságot, ha csak sodródsz az árral, mint a döglött hal, ha az élhető megoldások helyett inkább új módokat keresel a lelkiismereted megnyugtatására.

Ha nem tudom,

Ha nem értem,

Ha nincs rá időm,

Ha nem látom értelmét és mégis csinálom kell,

Hogy kezd ez a lista elég hosszú lenni és már komolyan rosszul vagyok magamtól emiatt...

És még így sincs vége, de gépeljen tovább az, akinek hat anyja van.

Nem érdekel semmilyen reflexió, magánvélemény, szociális probléma. Meseországban nem tartanak audienciát. Ne fáradj, számodra SEM!